Windows 10: kiadták a nagy frissítőcsomag első előzetesét:
Márciusban újabb nagy frissítőcsomagot ad ki a Windows 10-hez a Microsoft, amibe jó néhány új funkciót is belepakol majd. Ezek közül néztük meg az érdekesebbeket.
Hogy mennyire nem sikerült jól a Microsoft legutóbbi nagy Windows-frissítése, azt jól mutatja, hogy gyakorlatilag kétszer is le kellett állítani azt. Egyrészt azért, mert a frissítés rengeteg felhasználó fájljait törölte le a gépről, az újabb kiadás pedig kék halált okozott. Mindezt annak ellenére, hogy a cégnek a Windows Insider programon keresztül mintegy 15 millió tesztelője van, akik jelezték is a hibát a fejlesztőknek, mégsem történt semmi.
Hogy a tavaszi nagy frissítőcsomag (amit egyelőre csak 19H1 kódnéven emlegetnek) is hasonló bonyodalmakkal jár-e, azt persze most még nem tudni, ám ezúttal remélhetőleg jobban odafigyel majd a tesztelők véleményére a Microsoft. A redmondi cég mindenesetre elérhetővé tette a 19H1 első előnézetét az Insider program résztvevőinek. Ezzel együtt pedig az is kiderült, milyen változásokat várhatunk az új Windows-verziótól. Mutatjuk a legfontosabbakat.
A jelek szerint tavasztól egy új kapcsolót is találhatunk majd a Windowsban, amivel beállíthatjuk, hogy teljes képernyős módban senki se tudjon bennünket megzavarni. Mindez azt jelenti, hogy a rendszer egyetlen értesítést sem küld nekünk, amíg teljes képernyős módban használjuk a gépet – például filmet nézünk. A teljes képernyős módból való kilépés után viszont megkapjuk azokat.
A műveletközpontban már kézzel is beállíthatjuk majd a kijelző fényerejét, ehhez egy csúszkát helyeztek el a műveletközpont sávjának alján. Emellett az ott található gyorsmenüt is testre tudjuk szabni közvetlenül a műveletközpontból, ehhez nem kell bemászni a beállításokba.
Az alkalmazásoknál eddig gyakran előfordult, hogy a kijelző miatt esetleg elmosódott vagy homályos volt a program. A Windows új frissítőcsomagja kap egy olyan funkciót, amely ezt automatikusan kijavítja.
Frissül a Snip & Sketch nevű alkalmazás is, ami a képernyőképek rögzítéséhez és címkézéséhez használható. Ha a képernyőkép azonos színű, mint a háttér, a program automatikusan egy keretet ad a képernyőképnek, hogy elválassza azt a háttértől. Ami viszont még ennél is hatékonyabb megoldás: a képernyőképet azonnal ki is nyomtathatjuk.
A Sticky Notes megkapja a maga sötét módját, a gépen való keresést pedig feltuningolták, így hatékonyabban találhatja meg a rendszer a számítógép bármely részébe elhelyezett fájlokat.
A technológiai vállalatok minimálisra szeretnék szorítani azoknak az alkalmaknak a számát, amikor szoftverfrissítési figyelmeztetéssel zargatják a felhasználóikat. A felhasználók viszont alighanem tudni szeretnék, mikor mehet tönkre a rendszerük.
Négy éve még a szakértőket is meglepte, hogy a várt Windows 9 helyett rögtön operációs rendszere 10-es számú verzióját jelentette be a Microsoft. Sokan tudni vélték, hogy a kihagyással a nem túl népszerű Windows 8 utáni ugrás szokatlan nagyságát szeretné érzékeltetni a vállalat. Aztán amikor egy évre rá kiderült, hogy a Windows 10-est szánják az utolsó fő verziónak, egyértelművé vált, hogy bár a nem hivatalos marketingben jól cseng az iménti érv, alapvetően valami egészen másról van szó. A redmondiak 2014-ben már nagyon szerettek volna áttérni másféle szoftverfejlesztési és -frissítési metódusra, amellyel összefüggésben nem ártott átalakítaniuk a klasszikus szakszókincsrendszert is. A Windows 9 elnevezést viszont nem szerették volna évtizedekre kőbe vésni, a „kerek” számok szépségéhez szoktatott emberi agy hosszabb távon sokkal inkább kiegyezik a Windows 10-zel mint tartós márkanévvel.
A Windows 10-et minden pályán elindították. Az utolsó dobás
© AFP / Jung Yeon-Je
Merthogy ez az új szabály: nincsenek verziók, csak márkanév. Hogy a technológia legújabb korában ez mennyire általánossá váló dolog, azt mindenki letesztelheti magán. Csak gondoljon bele, hogy a Facebook-alkalmazás melyik verziója fut éppen a telefonján, vagy hogy hányas verziószámú böngészőt használ. A felhasználók elsöprő többségének fogalma sincs arról, hogy a közösségi alkalmazás a 193.0.0.45.101 verziónál jár, az asztali Chrome böngészőből pedig a 69.0.3497.100 számú a legfrissebb. Ez nem is baj, hiszen erre az információra – a fejlesztőkön kívül – legtöbbször senkinek sincsen szüksége. A felhasználók nem bíbelődni szeretnének a programokkal, elveszni azok technikai részleteiben, hanem egyszerűen csak használni a szoftvereket. A korszakban, ahol már tényleg majdnem mindenki tényleg majdnem mindennap internetezik, ez a természetes: minden működjön úgy, mint egy honlap, ahol a felhasználónak sem csinálnia, sem tudnia nem kell semmit a háttérrendszerekről, csupán használni a webalkalmazást.
A legjobb technológia az, amelyiknek a működése észre sem vehető. A szakértők által az utóbbi években felkapott frázis nyomai fedezhetők fel a vállalatok szoftverfrissítési szemléletváltásában is. Például a Microsoft 2015-ben úgy magyarázta „az utolsó Windowst”, hogy az operációs rendszerre immár folyamatosan frissen tartott szolgáltatásként, nem pedig bizonyos időközönként új verzióval jelentkező szoftverként tekint. Hasonló figyelhető meg évek óta az iOS és az Android mobil operációs rendszerek alkalmazásboltjaiban is. Ott verziószámok még fellelhetők ugyan, de egyre kevésbé vannak szem előtt. Ha az App Store-ban vagy a Play Áruházban be van kapcsolva az automatikus frissítés funkció, akkor a készülék nem jelzi a telepített alkalmazások mindegyikénél külön-külön, ha újabb verzió elérhető, hanem az előre megadott, passzív helyzetben – például töltőre dugott telefon, lezárt képernyő és wifis netkapcsolat együttesének fennállása esetén – automatikusan és észrevétlenül telepít a háttérben minden elérhető frissítést. Az operációs rendszerek esetében egyelőre mindenképpen szükség van a felhasználó jóváhagyására a frissítőcsomag telepítéséhez, de ez manapság sok esetben már inkább csak „tudomásulvétel”, mintsem a felhasználó által aktívan kezelt frissítési folyamat.
Frissítési problémák. A nagy kékség
© AFP
Könnyű belátni, hogy az újkori módi mennyivel (átlag)emberibb, mint az a 10–15 évvel ezelőtti helyzet, amikor a számítástechnikához jobban értő családtagot kellett a pc mellé hívni a segédszoftver frissítéséhez is. Kiberbiztonsági szempontból az is nagy előrelépés, hogy többekhez jut el gyorsabban a felfedezett hibák javításait már tartalmazó, aktuális verzió.
Gond akkor van, ha kritikus hibát tartalmazó frissítés formájában homokszem kerül a gépezetbe. Ez az informatikailag képzettebb családtag tennivalóit is megszaporíthatja, és biztonságosnak sem nevezhető helyzetet is eredményez. Ilyen történt a napokban a Windows 10 őszi frissítéseként emlegetett csomag érkezésekor. A pakk települése után többeknek eltűntek ugyanis a gépről személyes fájljaik. (A történésekről lásd Vakablakok című írásunkat.) Amíg ilyen kaliberű „bakik” megeshetnek, addig aligha fogadják fenntartások nélkül a felhasználók az „észrevétlen frissítések” rendszerének további terjedését, ami más megközelítésből azt jelenti, hogy a vállalatok egyre inkább kiveszik a készülék tulajdonosának kezéből az irányítást.
A helyzet azért sem egyszerű, mert a hasonló esetek – logikusan szinte teljes körű – megelőzését ígérő, leginkább kézenfekvő minőségbiztosítási rendszer láthatóan nem működik jól. A Microsoft pont a Windows 10 bejelentésekor indította útjára a Windows Insider Programot, éppen azért, hogy „olcsó munkaerőhöz” jusson. A programhoz csatlakozók hónapokkal a szoftver megjelenése előtt letölthették a Windows 10 béta-verzióját, cserébe pedig csupán azt várták el tőlük, hogy részben a háttérben, automatikusan postázódó technikai jelentések által, részben pedig észrevételek manuális megírásával segítsék a Microsoftot a kritikus hibák kiküszöbölésében. A programhoz már az első évben több mint 7 millióan csatlakoztak, mára pedig 15 millióan vannak. Ők a Windows 10 megjelenése óta is rendszeresen idő előtt megkapják a frissítőcsomagokat. Ennél nagyobb tesztelői kör egyetlen másik vállalatnak sem áll rendelkezésére. Úgy tűnik azonban, hogy a milliós segítői bázis még kevés a hibák kizárásához. A Windows 10 októberi frissítési bakija után kiderült, hogy az Insider program résztvevői már hónapokkal a csomag kiadása előtt jelentették, hogy annak telepítése többeknél adatvesztést okoz. A Microsoftnál azonban vagy el sem olvasták a jelentéseket, vagy azokat nem vették elég komolyan. Azzal kapcsolatban még nem alakult ki egységes álláspont a szakértők között, hogy melyik eset a rosszabb.
Vakablakok
A Microsoft október 2-án tette széles körben elérhetővé legújabb, hivatalosan 1809-es kódszámú, őszi frissítőcsomagját. Mire minden orgánum beszámolt arról, hogy milyen új funkciók miatt éri meg telepíteni a pakkot, tömegével láttak napvilágot azok a beszámolók is, amelyekben a felhasználók arra panaszkodtak, hogy a Windows-frissítés után nem találják személyes fájljaikat. A vállalat október 6-án vonta vissza a frissítést, és közleményben figyelmeztette a felhasználókat, hogy ha már le is töltötték a gépre a szükséges telepítőfájlt, ne indítsák el az installálást. A Windows ugyanis a frissítési folyamat közben – bizonyos feltételek mellett – „elfelejtett” meggyőződni arról, hogy üres-e a Dokumentumok nevű alapértelmezett mappa – amelyben sokaknál a rendszer- és programfájlokon túli, személyes állományok zöme tárolódik –, és azt egyszerűen törölte. A vállalat október 9-én ismét elérhetővé tette az 1809-es csomag immár javított kiadását, azonban ez cikkünk írása idején még csak a Windows Insider Programban részt vevők számára elérhető. A szakemberek mellett a józan ész is azt diktálja, hogy a publikus kiadás után érdemes lesz legalább három-négy napot várni a telepítéssel. Már csak azért is, mert szintén október 9-én érkezett egy másik, kisebb frissítőmodul, amely a jelentések szerint kék halálig fagyasztja le több számítógépgyártó, főleg a HP egyes modelljeit.
Akivel már megtörtént a fájltörléses baj, azt a Microsoft arra kéri, hogy hívja a +36 1 267 46 36-os telefonszámot, ahol magyar nyelvű szakemberek próbálnak segíteni az elveszett adatok visszaállításában. Fontos: a restauráció annál nagyobb eséllyel lesz sikeres, minél kevesebbet használja valaki a számítógépet a törlés után. Ennek oka, hogy az eltávolított állományok – még a lomtárból történő, látszólag végleges törlés után is – megmaradnak a számítógép háttértárán. Az általuk elfoglalt terület csupán speciális jelölést kap a fájlrendszerben, aminek köszönhetően a számítógép szabad helyként érzékeli azt. A felhasználó számára láthatatlan elemek valójában csak akkor tűnnek el teljesen a tárolóról, amikor az általuk elfoglalt, szabad helyként megjelölt területre valamiért szüksége lesz a rendszernek. Ha a visszaállításig nincs bekapcsolva a számítógép, a felülírás esélye minimalizálható.
A károsultak abban reménykedhetnek, hogy a visszaállítás legalább olyan gyors és eredményes, mint a Microsoft-részvények árfolyamának korrekciója: a papírok megérezték ugyan a bakisorozatot, de értékük némi csökkenés után a múlt hét végére máris növekedésnek indult.
Három éve létezik, sokan mégis ódzkodnak tőle: a magyarok fele a megszokott Windows-kiadásoknál maradva máig nem frissített az új, 10-es rendszerre. Sok olvasónk túlzott modernitást emleget, de a félelem is nagy úr.
Első olvasatra furcsállottuk, hogy egy vadonatúj, még ki sem csomagolt notebook valakinél képes csalódottságot okozni. De Imre hozzászólását alaposan végigolvasva rögvest érthető a gond, mellyel valószínűleg nem egy olvasónk szembesült az elmúlt hónapok során:
“SAJNOS Windows 10 van a gépemen, mert ajándékba kaptam egy új laptopot, és ez már nem támogatja a 7-est”
– írta az oprendszerek használatával kapcsolatos kérdésünkre, mely több tucat embert késztetett válaszadásra, nagyjából azonos elgondolás mentén.
A StatCounter adataiból leszűrhető, idehaza mennyire barátkoztak meg a felhasználók az immár hároméves létezését ünneplő Windows 10-zel: a legfrissebb kiadású oprendszert jó páran használják, ám nem kis meglepetésre ma is sokan vannak, akik továbbra is valamelyik korábbi kiadást nyúzzák. De vázoljuk ezt a számok nyelvén: 100 magyar számítógépből
36-on még mindig Windows 7,
50-en Windows 10,
5-ön XP,
8-on 8/8.1 fut,
és 0,24 százalékra tehető a Vista-használók aránya.
Összeesküvés?
A le nem váltás okai változatosak, de valamiben egyeznek:
régen minden jobb volt.
Miklós például komoly összeesküvést gyanít, szerinte ugyanis legyen szó bármelyik kiadásról, a felhasználói élmény fokozása valójában csak „egyre több, csilivili parasztvakítás, egyre nagyobb erőforrásigénnyel”. Tamás szintén ezt a gondolatot erősítve azt írta, „hiába mondják korszerűbbnek a 7 és 10-es rendszereket, az XP óta csak egy rakás fölösleges sallanggal pántlikázták fel azokat. Sok tekintetben még korlátozták is a lehetőségeket”.
© Microsoft
De olyan is van, aki az utóbbi időben megsokasodott, a nem megfelelő adatkezeléssel kapcsolatos aggályok miatt tart az újabb kiadástól. Ottis szerint az új Windows azért is problémás, „mert olyan kommunikációs csatornákon pofázik folyamatosan a MicroFos szervereivel, amikről máig nem tudtuk kideríteni, hogy mire vannak”. Ugyanezen elgondolás mentén írta azt Gábor, hogy a 8.1-ről legalább tudni, mit művel a háttérben.
„Mi a pics*nak kell engedélyt kérni a hangerőhöz? Értelmetlen az egész” – tette fel kérdését (csillagozás nélkül) Péter, alighanem rátapintva az új Windows sokak szerint legnagyobb gyengeségére, a folyamatos frissítések miatt alkalmanként beütő, kisebb-nagyobb gondokra. Ennek ellenére nem kevesen vannak, akik jónak találják, hogy a Microsoft gyakorta kiadott updatekkel igyekszik naprakésszé tenni szoftverét.
Ugyanakkor a „k*rva gyakran kerül porszem ebbe a k*rva gépezetbe” felütéssel írt észrevétel miatt a funkciót valahogy nem igazán tudjuk abszolút hibamentesnek venni. Az október eleji eset után meg főleg nem. Ekkor derült csak ki, hogy a frissítéssel komoly baj van, többeknél ugyanis fájlokat törölt le az update egy problémásan működő funkció miatt. A gondokat csak tetőzte, hogy az ezt javító verzió sem volt tökéletes, azt utólag szintén visszavonták. Pedig ha valaki, a Microsoft egyáltalán nem szűkölködik tesztelőkben, egész pontosan 15 millió ilyen (szak)embere van. A következőnél már remélhetőleg nem tévednek, hiszen jövő márciusban újabb nagyobb frissítőcsomag érkezik.
© Microsoft
Támogatás? Kihaltak, mint a meseírók
A szoftveres gondoknál nagyobb visszhangot az el-eltűnő hardvertámogatás hiánya okozott, amelyet nem kevés olvasónk tapasztalt a Windows 10-zel való ügyködés során. Nagyjából ez egyébként a leggyakoribb válasz a „miért nem frissítek?” kérdésre, sokan ugyanis komoly hátrányként élik meg, hogy különböző eszközeik egyszerűen nem vagy csak nehezen működnek az új build alatt. Annál is inkább, mert a frissítéstől éppen segítséget vártak volna, ha már az előző szisztémákkal pont, hogy elavultságuk miatt kényszerültek szakítani.
Van másik
Aki akár a fentiek miatt, akár más okból „nem hisz” egyik Windows-verzióban sem, annak több választási lehetősége is akad.
Használhatja például a jellemzően ingyenes Linux-disztribúciók valamelyikét, melyek közül jelenleg a Manjaro, a Mint és az Ubuntu a legkedveltebb. Ezek mindennapos használata ma már meglehetősen kézre esik, alig kíván meg több számítástechnikai ismeretet, mint a windowsosás. Megszokást viszont kétségtelenül igényelnek.
Kevesebb megszokást, de több pénzt kíván meg a MacOS: a rendszert ugyanis az Apple jellemzően borsos árú számítógépeire találták ki.
A Google Chrome OS nevű operációs rendszere is egy opció, ám a jelentős mértékben felhőszolgáltatásokra alapuló szoftver ma még nem mindenkinek ajánlható. Aki együtt tud vele élni, az jól jár: az ilyen rendszerre optimalizált Chromebookok nagyon olcsó masinák.
A Raspberry közösség Pixel névre keresztelt operációs rendszerét nem kell még telepíteni sem, és szinte bármelyik gépbe betöltve működik. Tehát ha van egy régi, lassú számítógépe? Ezzel az ingyenes programmal jó kis gép lesz belőle.
Az őszi nagy Windows 10 frissítőcsomag telepítése sok felhasználó gépéről egyszerűen letörölte a felhasználók személyes fájljait. Bár a problémára van megoldás, meg is lehetett volna előzni azt – mégsem tették.
Ahogy a Microsoft korábban megígérte, október elején ki is adta a Windows 10 újabb nagy frissítését, a 2018. októberi nagy frissítőcsomagot. Csakhogy a dologba egy nem is annyira apró hiba csúszott: sok felhasználó számolt be arról, hogy a telepítés alatt/után a Windows mindent letöröl az ember gépéről – személyes dokumentumokat, képeket, zenéket, mindent.
A bajra gyorsan reagált a Microsoft, a legfrissebb hírek szerint ugyanis a redmondi cég mindenkinek segít, aki pórul járt az update telepítése után, ezt csak kérni kell tőlük. Úgy tűnik azonban, ez a gyors reagálás mégsem volt eléggé gyors, a The Verge szerint ugyanis a Microsoftot többen is figyelmeztették a hibára a frissítés kiadása előtt, mégsem tettek semmit.
A cég a nagy frissítések előtt hagyományosan több millió béta-tesztelővel próbálja ki a legújabb fejlesztéseket, hogy a végleges verzió kiadása előtt meggyőződjenek arról, minden rendben működik. Áprilisban azonnal leállították a Windows nagy frissítését, miután kiderült, hogy kék halálba futtatja a gépeket.
© SlashGear
A The Verge szerint a tesztelők a tavaszi és a mostani hibákra is felhívták a Microsoft figyelmét, a fejlesztők mégsem léptek semmit a probléma elhárításában. Márpedig így az egész előzetes tesztelés épp az értelmét veszíti el.
A Microsoft még a Windows 8 kapcsán felmerülő problémák idején döntött arról, hogy a korábbi zárt ajtós fejlesztési stratégia helyét egy újfajta szellemiség veszi át: a felhasználók előre kipróbálhatják a rendszert, hogy aztán a visszajelzések alapján tökéletesítsék azt.
Ezzel párhuzamosan, még 2017-ben a Microsoft elbocsátotta a szoftvertesztelő mérnököket, hogy teljes egészében a Windows felhasználóira támaszkodjon. Hal Berenson, a Microsoft korábbi alkalmazottja szerint a mostani súlyos hiba három esetben történhetett meg:
A hibát nem tudták izolálni, ezért azzal együtt adták ki a frissítést.
Az automata szűrők nem vették észre a ritka hibát annak ellenére sem, hogy az súlyos volt.
A fejlesztők javították a hibát, de nem javítottak ki minden olyan paramétert, ami előidézheti azt.
Berenson szerint valószínűleg ez utóbbi lehet az, ami a mostani problémához vezetett. Hogy pontosan mi okozta a problémát, a Microsoft egyelőre nem árulta el – de lehet, hogy soha nem is fogja.